Executive Lounge

2018.nov.14.
Írta: Executive Training Center Szólj hozzá!

A leghatékonyabb nyelvoktató módszer, ami nem való mindenkinek!

teaching-english.jpg

Rengeteg cikk szól arról, hogy a hagyományos nyelvoktatási módszerek nem hatékonyak, amit az is bizonyít, hogy a magyarok idegennyelv-tudása sajnos igen siralmas. A PISA-teszten is elég rossz eredményt értünk el, valamint már az újságok is az „angolul nem tudó angoltanárokról” és önálló működésre nem alkalmas iskolákról cikkeznek.

A helyzeten pedig az sem segít sokat, hogy gombamód elszaporodtak az olyan nyelviskolák, ahol az értékelhető nyelvtudás helyett a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése az egyetlen cél, ahol gyakran olyan hallgatók is nyelvvizsgához jutnak, akik az adott nyelvet minimális szinten sem tudják beszélni.

Ha az ok-okozati összefüggéseket szeretnénk boncolgatni, akkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy sajnos a munkaerő piacon sem a valós nyelvtudás a mérvadó egy-egy pozíció betöltésénél, vagy épp bérpótlék megszerzésénél, hanem CSAK a papír. És itt igen nagy hangsúly van a CSAK szón. Ha valaki bemutat egy üzleti nyelvvizsga bizonyítványt, garantáltan megkapja az érte járó pótlékot, függetlenül attól, hogy lehet, hogy megszólalni sem tud az adott nyelven. Tehát, ha mentegetni próbálnánk a hazánkban kialakult nyelvoktatási rendszert (mind iskolai, mind magán-nyelviskolai szinten), ők csak a piaci trendekhez alkalmazkodva azt nyújtják, amire szükség van, azaz a PAPÍRT.

Pedig létezik a világon több, valóban hatékony nyelvoktatási módszer, amivel a hagyományos oktatási módszertanhoz képest lényegesen gyorsabb idő alatt lehet eredményt elérni, vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy a hagyományos, magolós módszertannal ellentétben ezen módszerekkel lehet valós eredményt érni, némelyikkel ráadásul kifejezetten gyorsan. Igaz, hogy ezen módszertanok általában teljesen más megközelítést alkalmaznak, mint az iskolai, vagy a legtöbb nyelviskolai módszertan, ami teljesen más, szélesebb körű képességeket kíván az oktatótól, és más hozzáállást a hallgatótól is.

learn_english.jpg

Az egyik ilyen módszer a Callan-módszer, ami már több mit 50 éve hódít a világban. A módszer lényege az élő szövegkörnyezetben való szövegértés és beszédkészség fejlesztése, mindez pedig nagyon intenzív módon. Van olyan ország, ahol annyira népszerű, hogy külön szabályt kellett hozni rá, hogy bizonyos távolságon belül nem nyílhat Callan-iskola egymás mellett. Bár Magyarországon is ismert a módszer, mégsem tartozik a mainstream nyelvoktatási módszerek közé, aminek valószínűleg a fő oka az lehet, ami maga az erőssége is, mégpedig, hogy ez teljesen más megközelítést kíván, mint a megszokott oktatási módszertanok és ez nem felel meg mindenkinek.

Lássuk, mit is jelent ez a gyakorlatban és miért nem alkalmas mindenki Callan-oktatónak azok közül sem, aki nyelvoktatónak mondja magát.

Először is, a Callan-módszer alapja, hogy csak angol nyelven zajlik az oktatás, már az első perctől, a legalacsonyabb szinten is, ráadásul mindez elég intenzíven történik, mégpedig azért, hogy a hallgató az első perctől kezdve a természetes beszédtempóhoz szokva tanulja a nyelvet, így legyen képes megérteni ha beszélnek hozzá, valamint ő is így legyen képes válaszolni. Az új szavakat is angolul, fordítgatás nélkül tanulják meg a hallgatók és a módszertan megpróbálja kinevelni azt a rossz beidegződést, hogy az ember mindent nekiálljon fordítgatni, valamint a bemagolt nyelvtani szabályokat keresgélni a fejében. Ez helyett az adott nyelven történő gondolkodást és a nyelvtani szabályok gyakorlati alkalmazását segíti elő, a gyors és folyamatos, fordítás nélküli beszédgyakorlatok segítségével. Sajnos, és ez gyakorlati tapasztalat, sok, akár nyelvtanári diplomával rendelkező, nyelvtanárnak már ezt nem sikerül megugrania, hogy fordítás nélkül, folyamatosan beszéljen angolul. A hagyományos nyelvoktatásban inkább a nyelvről beszélnek, persze többnyire magyarul, és nem a nyelvet beszélik. Ez hasznos lehet ha nyelvészeket próbálunk képezni, ha nyelvtanulókat oktatunk, akkor nem annyira.

A másik lényeges eleme a módszernek pedig a szuper-intenzív mivolta. Egy Callan-óra minden pillanata aktívan, gyakorlati nyelvoktatással telik, ami által a hallgatót egy angol nyelvi „buborék” veszi körül, ahol nincs ideje elkalandozni, fejben fordítgatni, hanem folyamatosan fókuszálnia kell a tanult nyelvre és így lesz képes megérteni a természetes tempójú angol nyelvű beszédet és ő is így lesz képes válaszolni. Ezzel a módszerrel kétszer, háromszor gyorsabban lehet értékelhető nyelvtudást szerezni, mint bármilyen más módszertannal. Ez persze azzal jár, hogy az oktatónak folyamatosan a hallgatókra kell fókuszálnia, folyamatosan angol nyelven kell beszélnie, ezzel egy időben pedig a hallgatóra is figyelnie, az ő hibáit azonnal kijavítania, valamint megadnia az egész óra intenzitását, dinamikáját, továbbá a megértésre rásegíteni rengeteg gesztikulációval, mimikával. Ezt betartani viszont igen megerőltető a legtöbb oktató számára, így egy idő után elkezdik azt megváltoztatni, „könnyíteni” rajta, ami így viszont a hatékonyság rovására megy.

Szóval, létezik egy nagyon jó módszer, amivel hatékonyan lehet nyelvet tanulni, de ezt is sikerül ledegradálni sok esetben működésképtelen szintre, pusztán a lustaság és a módszertanhoz szükséges képességek hiánya miatt. Jó magyar szokás szerint, itthon is többen hirdetik magukat, mint Callan-oktató, vagy Callan-iskola, mégis csak egyetlen hivatalosan akkredtitált Callan-iskola van Magyarországon, ahol tényleg veszik a fáradtságot, hogy a Callan-módszertan minden elemét maradéktalanul betartsák, valamint aki a jogtulajdonos hivatalos engedélyével rendelkezik az oktatási módszertan alkalmazására.

Arra, hogy a módszertan hatékony és sikeres maradjon a módszertan jogtulajdonosa, az angol Callan Method Organization, aki egyben Anglia legnagyobb magánkézben levő nyelviskoláját, a londoni Callan nyelviskolát is üzemelteti, is igyekszik odafigyelni és minden hivatalosan regisztrált oktatónak, valamint általuk akkreditált Callan-iskolának minden éven újra meg kell újítania a regisztrációját, valamint bizonyítékot szolgáltatni arról, hogy nem térnek el az oktatási módszertantól, hiszen az csak akkor éri el a kívánt hatékonyságot, ha minden elemét betartják.

Ha valaki hatékonyan szeretne angol nyelvet tanulni ezzel a módszerrel, érdemes csak olyan Callan-oktatót, vagy Callan-iskolát választania, aki szerepel a Callan Method Organization honlapján, mint oktató partner. Az összes többi, aki ekként hirdeti magát, de nem szerepel a honlapon, közel sem biztos, hogy ugyanazt a minőséget nyújtja, mint az „eredeti”.

Kitől érdemes (és kitől nem) nyelvet tanulni

language-bubbles.jpg

Sajnos, Magyarországon még mindig igen alacsony az idegen nyelvet (jól) beszélők aránya. És ez nem csak az „átkosban” iskolába járó generációra igaz, ahol a ránk erőltetett orosz tanulás miatt sikerült pár millió emberrel egy életre megutáltatni a nyelvtanulást, hanem a fiatalabb generációra is.

Ha valaki mégis szeretne megtanulni idegen nyelven beszélni és nincs lehetősége ezért több hónapra vagy évre külföldre utazni, hogy ezt anyanyelvű közegben tegye, nincs könnyű helyzetben, hogy kitől és hol tud rendesen megtanulni egy adott idegen nyelvet.

Az internet manapság már tele van a különböző magántanárok és nyelviskolák ajánlataival, az egyszerű nyelvtanuló pedig csak kapkodja a fejét, hogy vajon melyiket válassza. A döntésben megpróbálunk némi segítséget nyújtani azáltal, hogy rangsoroljuk a leggyakoribb nyelvtanulási lehetőségeket.

Anyanyelvű vs. nem-anyanyelvű oktatók

Elsőre kézen fekvőnek tűnhet, hogy anyanyelvű oktatótól lehet a legjobban megtanulni, amit sok nyelviskola is fennen hirdet. Viszont, egy nyelvet nem elég csak beszélni, hanem oktatni is tudni kell egy nyelvoktatónak.

Egy oktatói képességekkel és tapasztalattal felvértezett anyanyelvű oktató valóban a legjobb választás, így a képzeletbeli dobogónk első helyén álljon ez. Bár, az is tény, hogy ritka, mint a fehér holló.

Lássuk be, hogy az esetek többségében nem mindig vagyunk olyan szerencsések, hogy kifogjunk egy ilyen Jolly Joker-t. Nem minden ember alkalmas arra, hogy nyelvet oktasson, még akkor sem ha a saját anyanyelvéről van szól. Az angol anyanyelvűeknél különösen nagy azon kalandorok száma, akik a világot a nyakukba véve elindulnak szerencsét próbálni, mert a legrosszabb esetben nyelvtanárnak úgyis felveszik őket bármelyik országban. Ez így is van. A nyelviskolák szinte válogatás nélkül felveszik a legelső betévedő angol anyanyelvű személyt, mert jó a reklámértéke, ha anyanyelvű oktatóval hirdetheti magát.  Pedig közel sem biztos, hogy az illető alkalmas arra, hogy oktasson, emberekkel foglalkozzon. Hogy egy kicsit eltúlzott példával éljek, a lakótelepen guberáló hajléktalan, bár magyar anyanyelvű, mégsem biztos, hogy a legjobb választás lenne mondjuk Kínába elvinni, hogy az ottani kínai gyerekeknek magyar nyelvet tanítson. Az angolokkal szemben valahogy mégis él az a tévképzet, hogy közülük mindenki alkalmas nyelvtanárnak. Angol nyelvű internetes fórum oldalak tagjaként sokszor tapasztalom magam is, hogy többségük funkcionális analfabéta és olyan alapvető nyelvtani fogalmakkal sincs tisztában, amivel egy, két hete az országban levő bevándorló.

Egyszóval, ha nem találunk magunknak megfelelően képzett, angol anyanyelvű oktatót, akkor nem biztos, hogy a képzetlen anyanyelvű oktató a legjobb alternatíva, hanem inkább érdemes keresni egy, a nyelvet jól beszélő és oktatói képességekkel (nem feltétlen képesítéssel) rendelkező nem-anyanyelvű oktatót, mert még azzal is többre megyünk.

Így, a képzeletbeli dobogó második helyén a nyelvet jól beszélő és oktatási képességekkel is rendelkező nem-anyanyelvű oktató áll.

Igazság szerint ennek a dobogónak nem is szabadna több fokból állni, de a realitást tekintve van még vagy 20-30 foka. Hogy ki megy ezen két szint alá és milyen megfontolásból, az legyen mindenkinek a saját elhatározása, de egy fontos szempontot ne felejtsünk el, ez pedig a következő:

Ár-érték arány

A legtöbb nyelvet tanulni vágyó első gondolata általában az ár, így hajlamos olyan oktatót keresni, aki olcsó. Viszonylag kevesen jutnak el addig, hogy ne szimplán az árat, hanem az ár-érték arányt vegyék figyelembe. Lehet, hogy egy egyetemista, aki maga is éppen, hogy csak a középfokkal bajlódik az iskolában, elkezdi hirdetni magát és relatíve fillérekért kínál magán nyelvórát, így jó alternatívának tűnik, de érdemesebb azt megnézni, hogy mennyiért mit kapunk, az helyett, hogy csak azt néznénk, hogy mennyit kell fizetni egy óra oktatásért. Tanóra és tanóra között is lehet óriási különbség, módszertanban, mennyiségben és minőségben is.

Vannak magán oktatók, akik nagy, nemzetközi oktató cégek, vagy nyelviskolák egyedi, sok esetben jogvédett, módszertanával oktatnak (vagy legalábbis így hirdetik magukat), legtöbb esetben nem hivatalosan. Bár, ez is olcsóbbnak tűnhet, mint ha a hivatalos úton, az adott módszertan használatára engedéllyel és akkreditációval rendelkező oktatónál vagy oktatási intézménynél tanulna valaki, érdemes arra is gondolni, hogy aki nem hivatalosan oktat egy ilyen módszertannal, attól nem biztos, hogy ugyanazt kapja meg a tanuló, mint a hivatalos oktatótól, hiszen nincs aki ellenőrizze, hogy a sufni-oktató tényleg követi-e a módszertant, vagy csak kiemelt belőle bizonyos elemeket. Sok esetben az ilyen módszertanokban történő változtatás annak hatékonyágának rovására megy. Szinte biztos, hogy ezek a nem hivatalos sufni-oktatók nem tudják megadni azokat a további extra szolgáltatásokat sem, amiket a hivatalos oktatók igen, mint például eredeti nyelvkönyvek, hozzáférést extra gyakorlási felülethez, stb…

Szerencsére néhány módszertan esetében leellenőrizhető, hogy a magát a módszertan ismerőjének valló oktató tényleg szerepel-e a jogtulajdonos adatbázisában. Például az angliai Callan nyelviskola minden regisztrált oktatója és akkreditált partner intézménye megtalálható az alábbi linken, országra lebontva: http://callan.co.uk/find-our-schools/ Így a képlet nagyon egyszerű. Aki nincs a listán, az hivatalosan nem oktatója a módszertannak és kérdéses, hogy tényleg ugyanazt a minőséget és hatékonyságot nyújtja, mint az, akinek rendszeresen számot kell adnia a képességeiről és a megfelelőségéről.

Még egy apróság a végére. A hatékony oktatáshoz nem feltétlenül a nyelvvizsgák és az oktatói diplomák száma a mérvadó. Sajnálatosan ezek a papírok sok esetben félrevezetőek és kiderülhet egy több diplomás nyelvtanárról is, hogy nem képes folyékonyan beszélni azt a nyelvet, amit egyébként oktatni hivatott. De, amíg nálunk a szótárból magoltatás a nyelvoktatás elfogadott formája, addig ezen ne is csodálkozzunk.

 

Amennyiben tetszett a cikk kövesse az Executive Lounge Blogot.

Hogyan lehet a leggyorsabban megtanulni idegen nyelven!

globe.jpg

Mi kell ahhoz, hogy valaki minél gyorsabban és minél hatékonyabban megtanuljon beszélni idegen nyelven.

A beszélni szó nem véletlenül van vastagon szedve, mert ebben a cikkben kimondottan a beszédkészség elsajátításáról lesz szó. A beszédkészség általában ez a legelhanyagoltabb része a nyelvtanulásnak, pedig ez az egyik legfontosabb része. Ha valaki külföldön szeretne elhelyezkedni, sok helyen nem számít a nyelvvizsgák száma, vagy az, hogy hány levelet írt valaki a szövegszerkesztő program helyesírás ellenőrző funkciójának a segítségével. Tőlem például egyetlen külföldi munkám során sem kértek nyelvvizsga papírt, hanem írásbeli és szóbeli teszteken, valamint a gyakorlatban kellett bizonyítani a valós nyelvtudást.

Merülj el a nyelvben!

A leggyorsabban akkor tud valaki megtanulni egy adott nyelven, ha abban teljesen elmerül, azaz minél több dolgot azon a nyelven művel. Ehhez, az alább felsorolt lehetőségeken kívül még a kultúra megismerése és szeretete is hozzá tartozik. Sokkal könnyebben megtanul az ember egy adott nyelven, ha magát az országot és a kultúrát is kedveli. Sokkal szívesebben áll neki a nyelvtanulásnak, hiszen nem nyűgként éli meg, hanem lehetőségként. Mennyivel másabb a nyelvtanulás, ha nem csak azért tanulunk meg egy adott nyelvet, mert kell a munkánkhoz, de közben nem szívesen tesszük, vagy azért, mert mi magunk szeretnénk megtanulni azt a nyelvet, pozitív gondolatokat, élményeket társítva hozzá.

Olvass, hallgass, írj!

Már sok cikkben leírták, hogy érdemes minél többet olvasni és filmet nézni az adott nyelven, ami egy remek tanács, de csak részben. Minél több mindent csinál az ember az adott idegen nyelven, annál jobban el tud merülni benne. Érdemes idegen nyelvű levelezőpartnereket szerezni, vagy diktáltatni valakivel az adott nyelven. Persze, ennek is csak akkor van értelme, ha van, aki visszaellenőrzi és kijavítja a hibákat, mert a fejlődés csak így érhető el. Tény, hogy fontosak a fentiek ahhoz, hogy az ember elsajátítson egy idegen nyelvet, viszont ezek közül beszélni egyik sem tanít meg. Ez mind csak passzív tudást ad.

Hogy szemléltessem a dolgot, például a küzdősporttal tudnék párhuzamot vonni, ami szintén egy múlandó készség, hasonlatosan a nyelvtudáshoz. Attól, ha valaki állandóan küzdősport közvetítéseket néz a tv-ben, még nem lesz belőle harcművész. sőt, ha régen az volt, de nem gyakorolt, akkor is megkopik a gyakorlati tudása. A látottakat be is kell gyakorolni, az ideg-izom kapcsolatokat fejleszteni és szinten tartani, és megtanítani a testünket arra, hogy reflex-szerűen reagáljon, és azonnal előjöjjön az a tudás, ami a fejünkben megvan. Hasonló a helyzet a nyelvtudással is. Az olvasás, az idegen nyelvű filmek segítenek abban, hogy a fejünkben meg legyen egy bizonyos fokú elméleti tudás, de azt még át kell konvertálni gyakorlati tudássá is. Ezt pedig csak akkor tudjuk megtenni, ha gyakorolunk, azaz beszélünk, minél gyakrabban, minél többet.

Beszélj!

A folyékony beszédhez az kell, hogy az ember kiiktassa magában azt, hogy állandóan az anyanyelvére fordítsa a szavakat és mondatokat és, hogy állandóan az oda illő nyelvtani szabályokat kutassa a fejében. Ezeknek reflex-szerűen kell előjönni, és gyakorlatban kell őket tudni alkalmazni.

Általános, és sokat hangoztatott tanács, hogy az ember minél hamarabb kezdjen el beszélni, ami tényleg igen hasznos. Az önbizalom fontos, és a beszédkészség is úgy fog kialakulni és fejlődni, ha az ember gyakorolja. Mint az egyik előző cikkemben is említett történetben, ahol arról vitáztak, az egyébként középfokú nyelvvizsgával rendelkező személyek, hogy ki merjen megszólalni, és a végén egyik sem tudott, az elméleti tudás nem feltétlenül jár együtt a beszédkészséggel. Sajnos, olyan cikket is olvastam a témában, ahol azt tanácsolták, hogy az ember ne hallgasson senkire, csak tanulja meg a szavakat és azt a saját feje után menve használja, rakosgassa egymás után a szavakat, és úgyis megértik majd őt. Ez viszont nagyon nem jó ötlet. Ezzel olyan rossz mondatszerkezetek fognak berögzülni, amit aztán lehet, hogy évekig úgy fog használni az illető, és nagyon nehéz lesz később korrigálni.

Mivel minden nyelv, és minden kultúra más, így lehet, hogy ez az egyik nyelv esetében még működhet valahogy, más nyelv esetében viszont nem. Az angol nyelv esetében van rá esély, hogy elboldogul az ember helytelen nyelvhasználattal is, bizonyos szinten, de például teljesen más a helyzet a francia nyelv esetében. A franciák legendásan híresek arról, hogy ha tudnak is idegen nyelven nem szívesen szólalnak meg rajta, főleg a saját hazájukban. Sok legenda kering arról is, hogy nem mindig akarják megérteni a külföldit, ha az nem a megfelelő szinten beszéli a nyelvüket. Biztosan lehet ellenpéldát hozni rá, és biztosan sok mindenkinek volt olyan francia ismerőse, akire ez nem jellemző. A lényeg, ha már az ember nyelvet tanul, azt tanulja meg helyesen. Az első időkben, kezdőként még biztosan elnézik, ha hibát hibára halmozunk, és segítőkészek lesznek az anyanyelvű emberek, de ha évek múlva is ugyanolyan rosszul beszéljük az adott nyelvet és nem látják rajtunk a fejlődést, a megértés is el fog szállni.

Magolni, vagy beszélni?

Vegyünk példának egy átlagos 5 éves kisgyereket, akiről elmondható, hogy folyékonyan tud beszélni az anyanyelvén (sőt, olyat is ismerek, aki 3 nyelven), pedig életében nem tanult meg egyetlen nyelvtani szabályt sem, és nem olvasott el egyetlen könyvet sem, tekintve, hogy valószínűleg nem is tud még olvasni. Mégis beszéli a nyelvet, igaz, nem biztos, hogy akadémiai szókinccsel, de azon a szinten, ami az ő mindennapi életéhez szükséges, helyes kifejezésekkel és folyékonyan tud kommunikálni. Honnan tud, akkor mégis ilyen jól beszélni, akár több nyelven is? Úgy, hogy sokat beszéltek hozzá, ő meg elkezdte ismételni a szavakat és a kifejezéseket, megtanulta az értelmüket, kijavították, amikor rosszul mondott valamit, és voilá!

Miért ne működne ez egy felnőtt ember esetében is? Ahhoz, hogy valaki beszélni tudjon egy adott nyelven, nem feltétlenül kell tisztában lenni az összes nyelvtani szabály definíciójával, hanem meg kell őket tanulni használni. Egy másik példával élve, és az angol nyelvnél maradva, senki ne higgye, hogy az átlag angol emberek mindegyike nyelvészprofesszor. Sőt, angol nyelvű fórumok tagjaként, sokszor megdöbbenve tapasztalom, hogy igen nagy részük gyakorlatilag funkcionális analfabéta. Sokan fele annyi nyelvtani és helyesírási szabállyal sincsen tisztában, mint egy alapfokú angol nyelvvizsgával rendelkező külföldi. Mégis őket tekintjük etalonnak, amikor angolul akarunk megtanulni. Természetesen, ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem érdemes nyelvtant tanulni, hanem arra szeretnék rávilágítani, hogy egy adott nyelvet elfogadható szinten beszélni megtanulni, nem a lexikális tudásra, hanem a nyelv élő használatára van szükség.

Fejlődj!

A fejlődés akkor érhető el, ha kellő bátorsággal elkezdünk beszélni, minél előbb, közben pedig elfogadjuk azt, ha kijavítják, amikor hibázunk. Sőt, minél többször, és minél hamarabb kijavítanak, ha hibázunk, annál jobb, annál hamarabb megtanuljuk a nyelv helyes használatát. A jó beszéd-centrikus nyelvoktató módszer is erre tanít. Nem hagyja, hogy a nyelvtanuló rossz kiejtéssel, vagy rossz nyelvtannal tanulja meg a nyelvet, mert utána már sokkal nehezebb a rossz beidegződéseket kijavítani, hanem azonnal korrigálja a hibát, és megtanítja a helyes változatot.

Aki (helyesen) beszélni szeretne megtanulni egy idegen nyelvet, annak mindenképpen élő környezetre van ehhez szüksége. Sokat lehet tanulni könyvekből és online oktatóanyagokból, csak egy dolgot nem: helyesen beszélni. A könyvnél és a nyelvtanuló programoknál senki nincs ott, aki kijavítaná a hibáinkat, legyen az helytelen kiejtés, vagy helytelen szóhasználat.

 

Amennyiben tetszett a cikk kövesse az Executive Lounge Blogot!

 

Negyedannyi idő alatt megtanulni angolul?

teaching-english.jpg

Az előző cikkünkben kicsit feszegettük annak kérdését, hogy vajon a nyelvvizsga papír, vagy maga a nyelvtudás a fontosabb-e. Szerencsére sokan szóltak hozzá a témához pro és kontra, így sok hasznos és értékes információ került fel a cikk alá kommentek formájában.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon milyen cél vezérel valakit akkor, amikor nyelvet tanul. A válasz nem mindenkinél ugyanaz, hiszen mindenkinek más a célja, amikor elkezd nyelvet (vagy bármi mást) tanulni. Van, akinek a papír kell, mert ez garantálja a felvételt egy jó helyre, vagy éppen a bérpótlékot. Van, aki elméleti tudást szeretne szerezni, van, akinek elég a passzív tudás, azaz szeretne angol nyelvű szövegeket megérteni (pl. filmeket nézni, vagy angol nyelvű szaklapokat olvasni), és van, aki gyakorlatban használható tudásra vágyik, mert például külföldön szeretne élni, tanulni, dolgozni.

A mostani írásban a gyakorlati nyelvtudás megszerzésével szeretnénk egy kicsit foglalkozni, pontosabban egy olyan nyelvtanulási módszerrel, aki kimondottan az élő beszédkészségre és szövegértésre helyezi a hangsúlyt.

A Callan módszert úgy hirdetik, hogy akár negyedannyi idő alatt megtanulhat vele az ember angolul beszélni, mint más módszerekkel.

Hogyan lehetséges ez?

A Callan módszer sem egy csoda, hanem egy intenzív, beszéd-centrikus módszer, aminek a hatékonysága az intenzivitásban, a sok és folyamatos élő beszédben, valamint ugyanilyen sok ismétlésben rejlik.
speak_up.jpg

Mitől hatékony a módszer?

A módszer fő célja az élő környezetben történő beszéd megértése, valamint a beszédkészség kialakítása. A módszer szinte teljes mértékben szembe megy a hagyományos nyelvoktatásban megszokottakkal. A Callan angol órákon csak és kizárólag angolul zajlik az oktatás. A módszer egyik alappillére, hogy ne hagyja a hallgatót az anyanyelvén gondolkodni, mert az lelassítja a beszédet, és sokszor helytelen mondatszerkezetek alkotásához, vagy szóhasználathoz vezet. A cél, hogy a folyékony angol beszéd reflexszerűen, mindez pedig helyes kiejtéssel és angolsággal történjen. Az órákon rövid írási és olvasási gyakorlatok is vannak, de a módszer fő célja a szövegértés és a folyékony beszédkészség elsajátítása.

 

A Callan módszer története a kezdetektől napjainkig

A Callan módszer nem is annyira újkeletű. Az 1960-as években dolgozta ki Robin Callan, aki akkoriban Olaszországban dolgozott angol nyelvtanárként.  Mr. Callan a húszas éveiben került Olaszországba nyelvtanárként, és, bár élvezte az oktatást, hamar arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos oktatási módszer kissé unalmas és nem elég hatékony. Közel 10 éven keresztül munkálkodott azon, hogy kidolgozzon egy hatékony és izgalmas módszert arra, hogy az Angol nyelvoktatást fejlessze. Ez idő alatt írta meg az első Callan angol könyveket, felhasználva mindazt a gyakorlati tapasztalatot, amit a nyelvoktatásban addig szerzett.

robin_callan.jpg

                   Robin Callan

Amikor visszatért Angliába, megnyitotta a saját nyelviskoláját Londonban, az Oxford Street-en. Az iskola és a módszer hamar népszerű lett, Mr. Callan pedig tovább folytatta a Callan nyelvkönyvek írását és a módszer tökéletesítését. Mr. Callan mindig is az angol nyelv, és az angol költészet szerelmese volt. Ennek köszönhető, hogy Cambridge közelében, Grantchesterben vásárolt egy birtokot, ahol megtalálható az Orchard Tea Garden, ami  nevezetes turistalátványossággá nőtte ki magát, köszönhetően annak, hogy annak idején a hely rendszeres találkozóhelye volt a Cambridge Egyetem több híres diákjának, valamint az Angol irodalom ismertebb alakjainak, mint például Rupert Brooke, vagy Virginia Woolf. Itt kapott helyet a Rupert Brooke múzeum is.

Az Oxford Street-en található Callan School London legnagyobb privát nyelviskolája. Időszaktól függően 60-100 oktató, valamint átlagosan napi 1600-2000 diák jár oda.

callanschool.jpg

Mr. Callan, a londoni nyelviskolán kívül, megalakította a Callan Method Organization-t, azzal a céllal, hogy a módszert nemzetközi szinten is ismertté és elismertté tegye.

Igen precíz, mondhatni, hogy kissé vaskalapos öregúrként, minden apró részletet lejegyzetelt az általa kidolgozott módszert illetően, nem csak a tankönyvek logikai sorrendben felépített szavait és mondatszerkezeteit illetően, hanem arra is részletesen kitérve, hogy hogyan kell azt oktatni. Az eredeti „Callan-biblia” olyan részletességgel foglalta össze a módszer használatát, hogy még a tankönyv tartó állvány pontos méretei is meg voltak benne határozva, valamint az is, hogy milyen távolságra álljon az oktató az állványtól, vagy, hogy a tanóra hányadik percében hány inch szélességűre nyissa ki az oktató az ablakot szellőztetés okán. Természetesen, ez az oktatói könyv is modernizálva lett az idők során, így a jelenlegi oktatói könyv már sokkal gyakorlatiasabb és egyszerűbb.

callan_table.jpg

A megújulás

Bár, a módszer nagy sikereknek örvendett sokáig, a kétezres években egyre többen kezdték kritizálni, tekintve, hogy erősen visszaköszönt benne Mr. Callan kissé régimódi, a gyarmati időkre nosztalgiával tekintő szemléletmódja, ami a 21. században nem hatott túl jól. Ezen túlmenően más szempontok is az mellett szóltak, hogy ideje a tankönyvek aktualizálásnak, így megkezdődött a Callan tankönyvek nagyobb szabású átdolgozása, ami az mellett, hogy a módszer alapjait igyekezett megőrizni, figyelembe vette maga a nyelv elmúlt évtizedekben történő fejlődését, valamint a modern világ változásait, mint például a használati eszközök, technológia fejlődése, stb…

A tankönyvek átdolgozása 2013-ra sikeresen megtörtént, sőt, a Callan módszer tovább bővült az általános angol nyelvoktatás anyagán kívül a modern üzleti életben használatos szavakat és kifejezéseket oktató „Callan for Business” üzleti modullal, valamint a 7-14 éves korosztálynak szánt „Callan for Kids” anyaggal. A 2013-as év nem csak a könyvek megújításában, valamint az új oktatási modulok megjelenésében hoztak változást. Az ezt megelőző időszakban a módszert ért kritikákban, a fentieken kívül, az is szerepet játszott, hogy annak nemzetközi elterjedésével együtt az oktatói állomány felügyelete nem volt elég szigorú, így az eléggé felhígult és sok olyan oktató is Callan-oktatónak mondta magát, aki nem rendelkezett a módszer hatékony oktatásához szükséges ismeretekkel. Callan-könyvből oktattak, és a módszer egy-két elemét ismerték, viszont nem követték a módszer pontos és hatékony oktatásnak a módszerét, így amit oktattak az nem a Callan módszer volt. Ezért a Callan Method Organization kidolgozott egy akkreditációs rendszert, ami a Callan-oktatók képzését és rendszeres szakmai ellenőrzését írja elő.

Kitől lehet ma Callan-módszerrel tanulni

Jelenleg minden Callan-oktatónak rendelkeznie kell a Callan Method Organization hivatalos engedélyével, ami garantálja, hogy az oktató részt vett a Callan módszer oktatói képzésén, valamint rendszeres időközönként bizonyítania kell, hogy a módszert megfelelően alkalmazza. A regisztrált partnereknél a Callan Method Organization képviselői akár személyesen is megjelenhetnek, és ellenőrzik a megfelelő körülmények meglétét, valamint a módszer helyes alkalmazását.

Sajnos, a mai napig vannak olyan oktatók, valamint oktatási vállalkozások, akik ezen engedély nélkül hirdetik a Callan-módszerű nyelvoktatást. Az ilyen, engedély nélküli oktatók sok esetben nem megfelelően alkalmazzák a módszert, így annak hatékonysága is kérdéses. Az eredeti, legújabb kiadású tankönyvek is csak a hivatalosan regisztrált Callan oktatók, valamint az ő hallgatóik számára elérhető, így az is árulkodó jel, hogy a képző intézmény eredeti tankönyvből oktat-e, vagy sem.

Kinek való a Callan módszerű nyelvoktatás

Mivel ez egy erősen beszéd-centrikus módszer, főként azoknak ajánlott, akiknek nem a papír, hanem a valós, gyakorlati nyelvtudás a cél. Bár, létezik egy összehasonlító táblázat a Callan módszer szintjei és a nemzetközi nyelvvizsga szintek között, aki komplex nyelvvizsgára készül, annak mindenképpen javasolt egy nyelvvizsga-felkészítő képzésen részt venni, a Callan módszerű angoltanulás után, mert a Callan módszer nem tartalmaz minden elemet, ami egy komplex nyelvvizsga elvégzéshez szükséges. A Callan módszerű angol oktatás ajánlott azoknak is, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával, de nem rendelkeznek megfelelő gyakorlati nyelvtudással.

 

Amennyiben tetszett a cikk kövesse az Executive Lounge Blogot!

 

 

Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

languages.jpg

A minap látott napvilágot a hír, miszerint 2018 januárjától az aktuális minimálbér 25%-ának megfelelő összegig megtérítik a nyelvvizsga díját a 35 év alattiaknak.

Bár, ez biztosan egy kedves gesztus, és biztosan segítséget is jelent a nyelvtanulók egy részének, azért ezzel még nagy valószínűség szerint nem fogják megváltani a világot a Magyarok nyelvtudás terén, ami sajnos igen alacsony kishazánk lakosságának körében.

Két szempontból szeretném nagyon érintőlegesen körbejárni a témát, az egyik maga a nyelvtanulás és nyelvvizsga időbeli, és anyagi ráfordítása. Ahhoz, hogy valaki eljusson a B2 középfokú, vagy a C1 emelt szintű nyelvvizsgára, amire a támogatás vonatkozik, ennél a 25 ezer forintnál lényegesen nagyobb összeget, valamint ezzel arányos időt és energiát kell nyelvtanulásra fordítani. Nem tudom, hogy mennyien vannak olyanok, akiknek pont ez a 25 ezer forintnyi összeg hiányzik ahhoz, hogy sikeres nyelvvizsgát tegyenek, de gyanítom, hogy a nyelvtanulók nagy részénél nem itt bukik el a történet.

Mivel a 35 év alatti korosztályt célozták meg, így vélhetően a munkaképes felnőtt lakosságnak (is) szól a támogatás, aki zömében magánúton tanul nyelvet. Ebben az esetben a képzési és vizsgadíjak ennél az összegnél lényegesen magasabbak. Ritkán fordul elő az, hogy valaki meg tudja finanszírozni az esetenként több százezres képzési költséget, de nem futja neki a nyelvvizsgára. Akinek pedig a képzésre sem futja, annak ez a 25 ezer forintos támogatás nem sokat ér.

A másik, a fentieknél lényegesen fontosabb, szempont pedig maga a nyelvtudás kérdése. Teljesen mindegy, hogy kinek szól a támogatás, jár-e nappali tagozatos tanulónak, vagy dolgozó felnőttnek, a lényeg ugyanaz: Nem az értékelhető valós nyelvtanulást támogatják, hanem azt, hogy legyen az embernek papírja valamiről, amiről lehet, hogy a valóságban fogalma sincs. Szomorú tapasztalat, hogy a Magyar emberek nyelvtudása átlagosan igen alacsony szintű. A valós, értékelhető nyelvtudásnak pedig nem feltétlenül van köze a megszerzett nyelvvizsgák számához, és sok esetben a szintjéhez sem.

A jelenlegi oktatási rendszer keretében tanított nyelvoktatás nem ad a tanulóknak valódi, értékelhető beszédkészséget és nyelvtudást. Rengeteg ember él kishazánkban kisebb-nagyobb fokú passzív nyelvtudással, azaz tudnak nyelvtani szabályokat, meg megértenek lassan és tagoltan mondott mondatokat (amilyenek a való életben sosem hangzanak el), jó esetben még egy-két egyszerűbb nyelvezetű angol nyelvű filmet, vagy tv műsort is megértenek, viszont, amikor válaszolni is kell valakinek élő szóban, akkor már baj van.

Legendák keringenek arról, hogy itthon angoltanárként dolgozó személyek Angliában szerencsét próbálva, sírva jöttek haza, mert nem értették, hogy mit beszélnek az angolok. Amíg az oktatói szinten sem megy az élő beszéd készségszintű ismerete, addig sajnos szegény tanulóknak is meg van pecsételve a sorsa.

Végül, a nyelvvizsga és a nyelvtudás közötti hatalmas különbségre álljon itt az egyik személyes tapasztalatom, ami pár éve esett meg velem, az egyik külföldi munkám során.

Ülök az autókölcsönzőben, ahol dolgoztam, rendezgetem a foglalásokat a számítógépen, amikor belép egy, a húszas éveik végén járó 4 fős társaság.  A történetnek ezen a pontján még senki nem tudta a másikról, hogy honnan való és milyen nyelven kommunikál, így szokás szerint egy nemzetközi „Helló”-val üdvözöltük egymást, és kíváncsian vártam, hogy milyen nyelven szólalnak meg. Egyszer csak elkezdtek egymás között tanakodni magyarul:

  • Milyen autót béreljünk? Ki tudja megkérdezni a srácot?
  • Én nem kérdezem meg, kérdezd meg te!
  • Kérdezd meg te, neked van középfokú nyelvvizsgád!
  • De én akkor sem tudom megkérdezni!

Ezen a ponton mosolyogva feléjük fordultam és mondtam, hogy nyugodtan megkérdezhetik magyarul. Ennek roppant módon megörültek, mert nem számítottak rá, hogy 1300 km-re Magyarországtól pont egy magyar embertől fognak autót kölcsönözni.

Mint kiderült, a társaságból 2 főnek is volt középfokú angol nyelvvizsgája, mégsem rendelkeztek annyi értékelhető nyelvtudással sem, hogy egy autót kikölcsönözzenek.

Kinek mi a tapasztalata a témában?

Ki mennyire tartja hasznosnak a fent említett támogatást abban, hogy értékelhető nyelvtudást szerezzen minél több Magyar?

 

Amennyiben tetszett a cikk kövesse az Executive Lounge Blogot!