@Komojtalan: Vannak esetek, amikor egyszerűen lekövethető, hogy egy oktató rendelkezik-e az általa hirdetett módszerre képesítéssel, vagy tapasztalattal. Ha nincs olyan megoldás, mint például a Callan-nél, hogy meg lehet nézni egy online adatbázisban, akkor is sok esetben lehet információt szerezni az interneten, esetleg volt hallgatóktól, stb...
Amit ön ír, hogy egy alap szintig meg lehet tanulni egyedül is idegen nyelvet igaz. Sőt, minél több dolgot csinál valaki az adott idegen nyelven, vagyis minél jobban elmerül benne, annál annál jobban el tudja azt sajátítani. Viszont egy idő után mindenképp szükség van valakire, aki segít a beszédkészség fejlesztésébe, mert azt egyedül nem lehet megtanulni. A helyes kiejtést és helyes nyelvhasználatot szintén csak egy élő személlyel tudja gyakorolni, aki kijavítja a hibáit, amikor beszél. Egy internetes applikáció, bármilyen kifinomult is, nem képes erre. A nyelvtanulásnak rengeteg formája van és a döntésben, hogy ki mit választ az is fontos tényező, hogy kinek mi a célja. Van, akinek elég az "utca nyelvet" használni és van, aki mondjuk a tanulmányaihoz, vagy munkájához szeretné elsajátítani magasabb szinten az adott idegen nyelvet.

Bejegyzés: Kitől érdemes (és kitől nem) nyelvet tanulni

Ok és egy mezei tanulni vágyó hogy tudja meg milyen a tanár? Ha kifizette akkor már nem fogja abbafejezni mert rossz a tanár, valószínűleg nem is tudja. Szerintem a legegyszerűbb ingyen, online megtanulni legalább az alapokat, aztán ha ez kevés, segítség kell akkor kereshet tanárt, de legalább valami fogalma lesz már. Youtuben rengeteg az ingyen tananyag amit nyelvtanárok reklám céljából raknak fel, onnan már el lehet dönteni hogy tetszik az adott tanár, egy szórólapról nem. De vannak kifejezetten nyelvgyakorlás cserét közvetítő oldalak is, ő magyarul akar tanulni/gyakorolni én angolul/németül/stb... Persze itt már valamit tudni is kell, de mint írtam az alapokra ott az internet.

Bejegyzés: Kitől érdemes (és kitől nem) nyelvet tanulni

@M. Péter: A módszertan több évtizede a piacon van és meglehetősen sikeres. Sajnos sok önjelölt, magát Callan-oktatónak mondó személy próbál meg oktatni vele, akik nem követik a módszertant úgy, ahogy kell, ami által annak hatékonysága is csorbul. Sok egyéb, beszéd-centrikus módszert is a Callan-módszerről koppintották egyébként.

Bejegyzés: Kitől érdemes (és kitől nem) nyelvet tanulni

@croc: Ez igaz.

Bejegyzés: Kitől érdemes (és kitől nem) nyelvet tanulni

Pont a Callant nem ajánlanám. Olcsó húsnak híg a leve.

Bejegyzés: Kitől érdemes (és kitől nem) nyelvet tanulni

Meg azt is tegyük hozzá, hogy tanulni azért a legjobb nyelvtanárnál is kell.
Tapasztalatom szerint sokan úgy gondolják, hogy ha kifizették a pénzt, akkor hátradőlhetnek, onnantól már a nyelvtanár dolga kiokosítani őket.
És még öt év múlva, a negyedik (sikertelen) diplomamentő akció után is a tanárokat okolják :)

Bejegyzés: Kitől érdemes (és kitől nem) nyelvet tanulni

Tanultam angolul, mert a cégem rászorított. Sokat. Céges neylevtanfolyam, magántanár. Természetesen meg sem tudtam szólalni, egy sima, mezei mondatra sem voltam képes válaszolni, amikor az utcán megkérdezték, hogy merre az arra ( atanfolyamon simán mentek a példamondatok, de a nyomorult külföldiek nem voltak képesek a példamondatokat használni az utcán). Aztán az egyik ismerősöm azt mondta, hogy irány a net, keressek magamnak férjet. Mondtam az van. Mondta, az teljesen mindegy. Menjek fel egy idegennyelvű társkereső oldalra és higgyem el, meg fognak találni a csalók, akik még csak véletlenül sem feleséget keresnek, hanem csak pénzzel akarják lehúzni a sok szerencsétlent. Viszont mire oda kerül a beszélgetés, hogy pénzt kér, addigra már sok-sok témáról tudok velük írásban beszélgetni, levelet kell írnom nekik, s ami a legfontosabb, hangosan olvassam fel a leveleket amit kapok és amit írok szintén. Igaza lett. Mire ötvenkettedszer leírtam, és elmondtam hangosan, hogy ki vagyok, hol lakom, mit szoktam csinálni naponta, csuklóból ment a dolog. Aztán persze kaptam a fantasztikusabbnál fantasztikusabb üzleti ajánlatokat, ahova ha befektetek 2-3 ezer eurót, rögtön milliárdos leszek, gyémántgyűrűvel vár Ámerikában a drága férj jelölt, vagy a segélykérő leveleket, amiben a gyerek gyógyszerére, nagymama kórházára, stb. kértek pénzt tőlem. Jó kis fordítási leckék voltak. Egyre kevesebbet kellett használnom a gugli fordítót, mert a szavak, a mondatok, amiket százszor is leírtam és kimondtam, megmaradtak az agyamban jobban, mintha csak a szótárt memorizáltam volna. Utána el kezdtem beszélgetni skypon, viberen. Egy évembe telt, napi 2-3 órámba, hogy teljesen alapról a mai szintre érjek. Ma olyan helyen dolgozom, ahol az angol a közös nyelv, sokféle nemzeiség sokféle akcentusát kell megérteni. Mindezt 50plusszosan.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

Ahol a tudás kell, ott tojnak a papírra. 3 mondatból kiderül, tud a delikvens vagy nem.

Ahol meg csak a fizetés nő a nyelvvizsgától ott senkit nem érdekel a tudás.

Ez ennyire eccerűűű

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

@devilstrueface: ezek szerint számodra nem a papír vs. tudás volt a kérdés, hanem egy viszonylag egyszerű pénzügyi kérdést kellett megoldanod, miszerint megéri-e a vizsga ára a fizuemelést. Szerintem a matek rész elég egyszerű, számodra sajnos a vizsga árának előteremtése volt nehéz. Remélem, már jobban állsz!

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

Az minek okoskodik, aki nem tudja mi a különbség a "nem tud megszólalni" és a "nehezen ért" állapot között? Lassan és tagoltan mondott mondatok a való életben is elhangzanak nem anyanyelvűek között, vagy ha véletlenül az anyanyelvűnek van szüksége valamire.
A nyelvvizsgák meg igenis mérik a nyelvtudást. A kiadott bizonyítványban típusonként vannak a pontszámok.
Az egy nagy tévedés, hogy a magyar nyelvoktatás a nyelvtan központú. A duolingo ugyanúgy a hibátlan nyelvtanú mundatokra gyúr.
Az egész idegennyelv kérdés túl van értékelve. Az átlagemberek 80%-nak semekkora nyelvtudásra nincs szüksége. 15%-nak pont elég az olvasott angol szöveg plusz ki tudja segíteni a külföldit, vagy külföldön el tudja mondani, hogy bogár van a szobában. Max 5%, akinek félreértés nélkül kell folyamatosan kommunikálnia valamilyen nyelven.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

@Tanuljnyelveket: +1

5 évig tanultam oroszul, a végén a(z akkor még leningrádi) Ermitázsról írtam három oldalas esszét. Ha ma a kezembe nyomnák, amit magam írtam, nem érteném meg.
Nem használtam, elfelejtettem. Szerintem az orosz szókincsem úgy uszkve 15-20 szóra korlátozódott. Na jó, lehet, hogy 50.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

8 évesen kezdtem a németet. 17 évesen voltam először Ausztriában apámmal dolgozni. 9 év után meg sem tudtam mukkanni körülbelül. Viszont 3 hét múlva folyékonyan ment. Sok tanulás + egy kis élő nyelvi környezet.

Meg le kell szarni, ha netán hülyeséget mondasz. Az emberek 90%-a ki fog javítani és abból rengeteg újat fogsz tanulni, aki kiröhög az meg valószínűleg maga sem beszél egyetlen idegen nyelvet, valamint a helyiértékén kezelendő.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

@szamaritánus:

A valóság más, mint a hivatalos szöveg.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Szerintem pedig neked van igazad. A Rigó utcai nyelvvizsga nincs a KER-hez igazítva, bárki bármit is mond. Igazából semmilyen nyelvvizsga nincs a KER-hez igazítva, ami kétnyelvű, fordítást tartalmaz. A magyar nyelvi tudást ugyanis egy angol nyelvvizsgának nem kéne mérnie. Cserébe a Rigó nem mér számos olyan dolgot, amit pedig kéne mérnie, és ennek a legfontosabb oka, hogy a vizsgán lehet szótárt használni. Azért érzik sokan nyelvtanközpontúnak, mert a nyelvtant nehéz kinézni a szótárból.
A nem tud megszólalni / meg tud szólalni témához annyit szólnék hozzá, hogy a nyelvtudás gyorsan kopik, a produktív készségek különösen gyorsan. Két-három éves nyelvvizsgával sokan nem mernek már megszólalni, ha közben nem használták a nyelvet.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

Középiskolában az osztályunkban egy ember kivételével mindenkinek lett középfokú angol nyelvvizsgája érettségi előtt. Ennek ellenére, amikor felmerült, hogy nézzünk valami filmet angolul, egyből felhördült az emberek legalább fele, hogy felirat nélkül azt ők nem értik. Őket ez soha nem igazán zavarta, az elégséges szintet megütötték a nyelvvizsgához, tovább nem érdekelte őket.
Engem már középiskola elején iszonyatosan idegesített, hogy nem mindig értem, amit mondanak a hírekben és a filmekben, úgyhogy elkezdtem magam "kínozni" angol feliratos filmekkel. Sokszor olyan akcentusok voltak bennük, hogy akkor esélytelen lett volna, hogy felirat nélkül elsőre megértsem. Egy idő után már nem kellett a felirat se. Azóta se nézek szinkronos filmet, ha van más lehetőség.
Soha nem költöttünk külön nyelvtanárra, nem is lett volna akkor pénzünk rá, a középfokú nyelvvizsga ára is "fájt", akkor nagyon jól jött volna egy ilyen támogatás. Nem kockáztathattam azt, hogy nem megyek át elsőre.
Végül a nyelvvizsgán a teremben én voltam az egyetlen, aki első hallásra le tudta írni ami a magnóból szólt és sikeresen megoldottam a többi feladatot is.
Utána évekig az angol nyelvű filmekkel, könyvekkel és netes oldalakkal tartottam valamennyire karban a tudásomat, de beszélnem szinte egyáltalán nem kellett és nem volt energiám aktívan keresni angol beszélgetőpartnert, éreztem is ennek a hatását, amikor néha meg kellett szólalnom. Később lett olyan munkahelyem, ahol újra kellett aktívan használni a nyelvet és a legutolsó céges szintfelmérőn C1-re szintre értékeltek. Ehhez se vettem igénybe semmilyen segítséget, csak szimplán használtam a nyelvet folyamatosan.
Ismerőseim egy jó része most is csak akkor használja az angolt, amikor a munkahelyen nem tudja elkerülni. El is érik a szükséges minimumot, ami a munkájukhoz kell, de ennyi. Mindent szinkronnal néznek a mai napig és mindig arra panaszkodnak, hogy fárasztó nekik angolul nézni egy filmet.
Nem tudom mivel lehetne jobban motiválni az embereket, de ahogy nézem, aki egyszer eljutott valahogy arra a szintre, ahol nem nyűgként éli meg az egészet, az már általában hajlandóbb a további fejlődésbe energiát fektetni, vagy legalább nem zárkózik el az olyan dolgoktól, amik segítnék a fejlődést.
Talán ha arra fókuszálnának az oktatásban, hogy az emberek ne szenvedésnek éljék meg az idegen nyelvek tanulását és használatát és ténylegesen hasznos dolgokat tanítanának, ami ahhoz kell, hogy értsék, amit mondanak nekik és meg tudják fogalmazni a saját gondolataikat, akkor lenne esély arra, hogy több ember kerüljön ki úgy az iskolából, hogy nem egyből valamilyen stresszhelyzet ugrik be neki az idegen nyelvről.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: jó nagy hülyeséget írtál. nézz utána a KER-nek és a magyar szintillesztésnek, utána okoskodj.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

A blogposzt kérdésfelvetése szerintem alapvetően problémás.

Ugyanis a "papír" elvben egzakt, azaz ha nem vásárolt, hanem valós teljesítményen alapul, akkor két "papíros" nyelvtudása összemérhető. Nem nagyon van első- és másodfajú hiba: azaz nehéz kiesni a minősítésből ha valaki tudja a papír követelményeit, illetve semmi tudásra nehéz papírt kapni. A papír egyetlen problémája, hogy a valós nyelvtudással való korrelációja nehezen számszerűsíthető.

A nyelvtudás sokkal összetettebb hiszen mit hívunk nyelvtudásnak. Aki online azonnal leveszi egy feka-film vagy standup-os összes szövegét és érti is, nevet is a poénokon? Avagy az egyszerű 1-200 szavasa angol szántóvető, aki csak el van a saját nyelvtudásával. És így tovább.

És igen. A legnagyobb behézség, hogy hogyan tervezze az ember a saját nyelvtanulálását, hogyan mérje a haladását. És arról nem is szólva, hogy az államnak nemcsak szankcionálni kell tudni, hanem támogatni is, kérdés hogyan, mennyit, mi módon. Az biztos, hogy milliárdokat égettünk el már költségvetési és EU-s forrásokból, eredmény nélkül, a rendszerváltás hosszú évtizedei alatt. Azaz valamit kurva rosszul csinálunk, rendszer-invariáns módon.

Én is sokat feszegettem a témát a blogomon, például itt:
liftinstinct.blogspot.hu/2017/03/brutalis-zuhanas-csak-papir-nem-kell.html
De itt a blog.hu-n is van egy szenzációs blog a témában: Tanulj nyelveket!

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

Középiskolában megszereztem a középfokút (kb 13 éve). Aztán egyszer sem voltam nyelvtanárnál.
Mondanom sem kell, szinte semmit sem tudtam kinyögni, amikor először próbáltam használni a nyelvet olyan 21 évesen. Aztán annyira sokat neteztem angolul, hogy két éve, elsőre, egy nyelvóra nélkül, megcsináltam a felsőfokot.
Azóta több külföldi barátom is van és nem telik úgy el nap, hogy ne használnám az angolt.

Nem a suli tanított meg. Az nem ért semmit.
A kollégáim (mind felsőfokú végzettségű) meg ámulnak, hogy milyen jól megy a nyelv és hogy csináltam.
Sok gyakorlással.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

A nyelvtudás hiánya amúgy egy marha nehezen levetkőzhető, hiszen még a mai generáció is a szüleitől ezt látta, gyakorlatilag egyfajta passzív ellenállás következménye.

Ne feledjük, Magyarországon negyvensok évig KÖTELEZŐEN kellett tanulnunk a minket megszálló idegen hatalom anyanyelvét, az oroszt. Gyakorlatilag csakazértis-dafke módon beleszartunk az egészbe, más idegen nyelvet elég körülményes volt tanulni, így igazából az idegen nyelven nem tudás mint "európai unikum" kis hazánkban 1945 után alakult ki - előtte még igen sokan beszéltek legalább a hozzájuk közel eső szomszédos népek nyelvén.

Ezt a mentalitást talán a következő generáció már levetkőzi, akiknek már a szülei is bőven a kilencvenes években születtek.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?

@komszikomsza: esetleg be lehetne vezetni egy sokkal jobb nyelvvizsga rendszert, ami kevésbé nyelvtan fetisiszta, cserébe a valódi tudást méri.
A nyelvtanfetisiszta vizsgát meg meghagyjuk az elméleti nyelvészet tanszék kedves hallgatóinak.... mindenki jobban járna.

Bejegyzés: Nyelvvizsgára, vagy nyelvtudásra van inkább szükség?